...sem a pihenésről szólt.
A szokásos hétórás ébresztő után (egyre gördülékenyebben megy a reggelizés, szendvicskészítés), megvettük az útravaló kenyeret és elindultunk a Hargitára.
Máréfalván megcsodáltuk a székelykapukat, majd Zeteváralján megcsodáltuk a templomot. Innen már nem volt messze a víztározó, ahol fantasztikus képek készültek az egyenpólóba, egyensapkába öltözött csapatról.
A Madarasi Hargitára már fel tudtunk menni busszal. A menedékházaktól még egy órás túra várt ránk a hegycsúcsig. Nagyon meleg volt, de ahogy haladtunk felfelé, egyre kellemesebb, hűvösebb lett a levegő. Szikrázó napsütésben értünk fel a "kopjafák hegyére" és jobbnál jobb fényképéket készítettünk. Sok honfitársunk megcsodálta a fehér pólós csapatot és sokan érdeklődtek a tábor szervezéséről.
Utána néhányan forró csokival vagy sült krumplival jutalmazták meg magukat. A jégkrémgyárnál a fagyit mindenki megkóstolta.
Az utolsó képek a gyümölcslevest és a flekkent petrezselymes burgonyával örökítették meg. Nóri is kapott, de ő már továbbadta, amivel nem tudott megbirkózni.
(Igyekszem minél előbb feltölteni a képeket, de elég lassan megy. )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése